A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács honlapja

Az Országgyűlés 2007. november 14-i határozatával " 100/2007. ( XI.14.) OGY határozat a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól" döntött arról, hogy létrehozza a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanácsot ( NFFT). E határozat rögzíti, hogy a Tanács elnöke a mindenkori parlamenti elnök legyen.

Ennek szellemében felkérte az Országgyűlés elnökét, hogy 2008. május 31-ig - egyeztetve az öt parlamenti frakcióval - nyújtsa be az Országgyűlésnek a Tanács jogállására, összetételére és működésére vonatkozó alapelveket. A Tanács jogállására, összetételére és működési kereteire vonatkozó határozat-tervezet öt párti konszenzussal készült el, melyet az Országgyűlés május 19-én elfogadott. A Tanács - jogállása szerint - az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező és javaslattevő testület, mely a fenntartható fejlődés globális és hazai megvalósításának elősegítése érdekében az Országgyűlés, továbbá saját kezdeményezésre napirendre tűzött kérdéseket vitatja meg .

A Tanács fontos feladata lesz a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése a fenntartható fejlődés társadalmi tudatosságának növelése érdekében. A határozat szerint a Tanácsnak 32 tagja van, melybe a Kormány képviselője mellett a parlamenti pártok képviselő csoportjai, a Magyar Tudományos Akadémia, a gazdasági kamarák, az egyházak, a szakszervezetek, az önkormányzati szövetségek, a Magyar Rektori Konferencia, a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezetek, valamint a különböző országos szakmai típusú, valamint réteg-és korosztályi civil szervezetek delegálhatnak tagokat. A delegálási folyamat elindítása, a Tanács tagjainak megválasztása érdekében a delegálásra jogosult szervezetek július-augusztus hó folyamán felkérő levelet kapnak.

A civil szervezetek esetében július elején elkezdődik a delegálásra jogosult szervezetek regisztrálása, és annak felmérése, hogy mely civil szervezetek kívánnak a Tanácsba delegáltat küldeni. Azon országos civil szervezetek, amelyek képviseltetni szeretnék magukat a Tanácsban, a maguk által elhatározott módon választják meg delegáltjaikat. A Tanács munkáját segítendően július 1-vel megalakul a Tanács Titkársága.

Az Országgyűlés

100/2007. (2007. november 12. ) OGY

h a t á r o z a t a

a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos

tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól

A Magyar Országgyűlés

tekintettel, a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos célkitűzések, cselekvési irányok és eszközök meghatározásának és megújításának fontosságára, a természeti környezetével harmonikusabban együtt élő társadalom kialakítását szolgáló stratégiai program végrehajtásához nélkülözhetetlen társadalmi és politikai összhang megteremtésének szükségességére, figyelembe véve a hazai tervezési előkészületeket, valamint a vonatkozó nemzetközi és európai közösségi együttműködési eredményeket,

a következő határozatot hozza:

1. Az Országgyűlés a hazai adottságokra és az eddig elvégzett munkákra alapozva szükségesnek tartja a magyarországi fenntartható fejlődési célkitűzések, átfogó feladatok meghatározását egy hosszú távra szóló fenntartható fejlődési stratégia keretében. Ezt a hosszú távú jóléti, gazdaságfejlesztési, természeti erőforrás-gazdálkodási érdekek figyelembevételével, a környezeti, a kulturális értékek megőrzésének igényével és a tudományos eredmények figyelembevételével kell kialakítani, majd rendszeresen megújítani.

2. Az átfogó feladatokra vonatkozó alapelvek, és hosszú távú célkitűzések meghatározásánál tekintettel kell lenni a nemzetközi együttműködésből adódó kötelezettségekre, különösen az Európai Unió vonatkozó stratégiáira - így többek között az EU Fenntartható Fejlődési Stratégiájára és a Lisszaboni Stratégiára -, valamint az ENSZ égisze alatt elfogadott fenntartható fejlődési és nemzetközi fejlesztési együttműködési programokra.

3. A kialakítandó tervezési és egyeztetési folyamat keretében vizsgálat alá kell vonni a témakörhöz kapcsolódó hosszú távú - átfogó és szakirányú ágazati - fejlesztési koncepciókat, stratégiákat, biztosítva e programok és a fenntartható fejlődési stratégia közötti összhang folyamatos erősítését.

4. Az Országgyűlés a további tervezési és széleskörű egyeztetési munka megkezdéséhez tudomásul veszi a részére tájékoztatásul benyújtott - a Kormány által második olvasatban elfogadott - nemzeti fenntartható fejlődési stratégiai dokumentumot.

5. Az Országgyűlés úgy határoz, hogy a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése érdekében a fenntartható fejlődés ügyeivel foglalkozó testületet - Fenntartható Fejlődési Tanácsot - hoz létre. A Tanács a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításában és végrehajtásában közreműködő szervezetek fóruma. Elnöke, az Országgyűlés mindenkori elnöke, a titkársági feladatok ellátásának biztosításáról a Kormány gondoskodik. Az Országgyűlés felkéri az Országgyűlés Elnökét, hogy a parlamenti frakciókkal egyeztetve, legkésőbb 2008. május 31-ig tegyen javaslatot a Tanács közjogi jogállására, jogkörére, összetételére és feladataira, valamint működési kereteire.

6. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy a kidolgozásra kerülő terveket, stratégiai és szakmapolitikai dokumentumokat a továbbiakban a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégiával összhangban készítse el, illetve a megújításra kerülő programokat annak figyelembevételével dolgoztassa át.

7. Az Országgyűlés felkéri az érintett önkormányzati és nem kormányzati szervezeteket - külön hangsúlyozva az MTA, a társadalmi szervezetek, az egyházak, a kamarák, a munkaadói szervezetek, a szakszervezetek részvételének fontosságát -, hogy működjenek közre a Tanács megalakításában, s az intézményesített jogosítványok birtokában a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos stratégiai tervezési és egyeztetési munkában. Lehetőségeikhez mérten vállaljanak szerepet a célkitűzések társadalmi elfogadtatásában és a végrehajtásban.

8. A Tanács segíti az Országgyűlést a Kormányt ellenőrző feladatainak ellátásában, és ennek keretében rendszeresen tájékoztatja a munkájáról. A tájékoztatás formáját és módját az Országgyűlés a Tanács jogkörének, feladatainak és működési kereteinek meghatározásával egyidejűleg állapítja meg.

Ez az országgyűlési határozat közzététele napján lép hatályba.

Dr. Szili Katalin

az Országgyűlés elnöke

Az Országgyűlés 57/2008. ( 2008. május 19.) OGY h a t á r o z a t a

a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács közjogi jogállásáról,

jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről

Az Országgyűlés a 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat alapján létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (a továbbiakban: Tanács) közjogi jogállásáról, jogköréről, összetételéről és feladatairól, valamint működési kereteiről a következők szerint határoz.

1. A Tanács jogállása: a Tanács a fenntartható fejlődés kérdéskörében az Országgyűlés által létrehozott egyeztető, véleményező, javaslattevő testület.

2. A Tanács jogköre: a Tanács az Országgyűlés, továbbá saját kezdeményezésére napirendre tűzött kérdéseket vitatja meg, s azokra vonatkozóan kialakítja véleményét, s azt javaslat, ajánlás vagy állásfoglalás formájában közzéteszi.

3. A Tanács összetétele:

3.1. A Tanács elnöke - a 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat alapján - az Országgyűlés mindenkori elnöke.

3.2. Társelnökök: a Tanácsnak négy társelnöke van. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy egy tagját delegálja a Tanács egyik társelnökének. Három társelnököt a Tanács tagjai maguk közül választanak, oly módon, hogy 1 társelnökre a Magyar Tudományos Akadémia, 1 társelnökre az ellenzéki parlamenti pártok képviselőcsoportjai és 1 társelnökre a civil szervezetek delegáltjai tesznek javaslatot.

3.3. A Tanács tagjainak delegálására az Országgyűlés felkéri a következő szervezeteket: a parlamenti pártok képviselőcsoportjait (1 fő képviselőcsoportonként), a Magyar Tudományos Akadémiát (3 fő), a gazdasági kamarákat (2 fő), az egyházakat (2 fő), a szakszervezeteket (2 fő), a munkaadói szervezeteket (2 fő), az önkormányzati szövetségeket (2 fő), a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségét (1 fő), a Magyar Rektori Konferenciát (1 fő), a szociális ügyekkel, illetve egészségüggyel foglalkozó civil szervezeteket (2 fő), a nemzeti és etnikai kisebbségi szervezeteket (2 fő), a környezet- és természetvédő civil szervezeteket (2 fő), a réteg- és korosztályi civil szervezeteket (2 fő) és az oktatási és kulturális civil szervezeteket (2 fő). Az Országgyűlés felkéri a Tanács elnökét, hogy szükség szerint folytasson egyeztetést az e pontban érintett szervezetek képviselőivel a delegálásról.

3.4. A tagokat delegáló szervezetek felelnek a tagok jelöléséért, e tagok esetleges visszahívásáért. A civil szervezetek esetében az adott tevékenységi körben működő országos hatáskörű szervezetek - amelyek képviseltetni szeretnék magukat a Tanácsban - a maguk által elhatározott módon választják meg delegáltjaikat.

3.5. A Tanács tagjai e tevékenységükért díjazásban nem részesülnek.

4. A Tanács általános feladatköre, feladatai: a hazai fenntartható fejlődési alapelvek, célkitűzések, átfogó feladatok meghatározásának elősegítése, az ezzel összefüggő nemzetközi együttműködés figyelembevétele, a fenntartható fejlődéssel foglalkozó stratégia rendszeres megújításának és végrehajtásának elősegítése, a vonatkozó tervezési és egyeztetési feladatok koordinálásának támogatása, a nyilvánosság és a társadalmi részvétel erősítése.

5. A Tanács működési keretei:

5.1. A Tanács üléseit általában negyedévenként tartja. Összehívását és napirendjét a Tanács elnöke - a társelnökökkel együttműködve - kezdeményezi. A Tanács üléseit haladéktalanul, de legkésőbb egy hónapon belül össze kell hívni, ha azt a tagjainak legalább egyharmada az elnöknél írásban, a téma megjelölésével kezdeményezi.

5.2. A Tanács - általános feladatkörének, feladatainak keretében - a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos előterjesztések, hazai és nemzetközi fejleményekkel kapcsolatban megfogalmazott véleményével, ajánlásainak, javaslatainak kidolgozásával, előterjesztésével, illetve közreadásával, illetve más módon - programok kezdeményezésével, továbbá különböző programokon való részvételével - segítheti elő a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos célkitűzések teljesülését.

5.3. A Tanács döntéseit a jelenlévő tagok legalább kétharmadának egyetértésével fogadja el. A Tanács döntésképes, ha a tagok többsége jelen van.

5.4. A Tanács munkájának, a tagok tevékenységének segítésére szakértők kérhetők fel, a Tanács ülésein - a Tanács többségének egyetértésével - meghívott szakértők tanácskozási joggal részt vehetnek, de a Tanács tagjait nem helyettesíthetik.

5.5. A Tanács állandó és eseti munkatestületeket hozhat létre.

5.6. A Tanács évenként egyszer beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.

5.7. A Tanács titkársági feladatait az elnök mellett létrehozott titkárság látja el. A Tanács működéséhez és titkársági feladatainak ellátásához szükséges forrásokat az Országgyűlés költségvetésének keretein belül kell megtervezni és biztosítani.

5.8. A Tanács e határozattal összhangban elkészíti a saját ügyrendjét.

6. A Tanács tevékenységét alakuló ülésével kezdi meg. Az alakuló ülést az elnök összehívhatja, ha a felkért szervezetek által kijelölt delegáltak létszáma eléri a tanács összlétszámának 4/5-ét.

7. E határozat közzététele napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Magyar Köztársaság hosszú távú fenntartható fejlődésével kapcsolatos tervezési és egyeztetési folyamat feladatairól szóló 100/2007. (XI. 14.) OGY határozat 8. pontja, valamint 5. pontjában az "a titkársági feladatok ellátásának biztosításáról a Kormány gondoskodik" szövegrész hatályát veszti.

Dr. Szili Katalin

az Országgyűlés elnöke